-Mi a ...?-kérdeztem idegesen mert már 10 perce csörgött a telefonom ébresztője, de még mindig nem találom.
-Kapcsold már ki ezeket a 1D-s majmokat!-rontott be a szobámba az öcsém Tom.
-Kikapcsolnám én ha tudnám, hogy hol va...-kezdtem bele, de aztán leesett-Mit mondtál?Te le majmoztad őket?-kérdeztem tágra nyílt szemekkel-5 másodperced van, hogy elfuss!
-Hú, most megijedtem-fintorgott.
Nem foglalkoztam vele csak rádobtam az ágyamról a párnám.Jé ott volt a telefonom alatta.
-Na végre.-könnyebbültem meg.
-Kicsim, gyere le mert reggeli!-kiabált fel anya a szobámba.
-Ok, csak még 30 percet kérek.
Nos, igen a reggeleim úgy telnek, hogy veszekszek egy jót az öcsémmel általában a One Directionröl utána anya kiabál, hogy reggeli majd 30 perc múlva lemegyek kajálni.Azt a 30 percet általában azzal töltöm, hogy befekszem az ágyamba és gondolkozok.Ilyenkor mindenkinél felmerül a kérdés, hogy min tudok én gondolkozni minden áldott nap 30 percet.Hogy könnyebb legyen megérteni pontokba szedem.
1.)A nevem.Tudom ez most hülyén hangzik, de minden nap már egy jó ideje azon gondolkodok, hogy miért lettem én HOPE?! HOPE!! Milyen név már??Ugyebár azt jelenti, hogy remény.De miért lettem én REMÉNY? A szüleim reménykedtek abban, hogy megszületek vagy mi??!Ezzel a 20 percből eltelik 5.
2.)A barátaim.Imádom őket, de amióta leérettségiztünk alig vagyunk együtt.Abby csak a pasijával foglalkozik, Sidney csak vásárolgat ráadásul nélkülünk(!!), Pamela továbbtanult vagyis vele is alig találkozok.Teljesen szétesett a mi első osztály óta fenntartott ötös csapatunk.Carlyn az egyedüli akivel még napi szinten tartom a kapcsolatot.Ezzel eltelik újabb 5 perc.
3.)A "karrierem".Minden áldott nap arról álmodok, hogy híres énekesnő lehetek Londonban.Ennek megvalósítása érdekében még semmit nem tettem de ahogy telnek a napok úgy érzem nem is fogok.Nincs esélyem.Sajnos ez már csak egy álom marad.Ezzel eltelik 10 perc.
Szóval az első 20 perc már megvan.A maradék 10-et arra használom fel, hogy felmegyek Facebookra és Twitterre.Általában itt írok a lányoknak, de SMS-t is mindig küldök.
-Hope lejárt a 30 perc.-ezt nem hiszem el!Anya mindent tud?
Hangos trappolással lementem a lépcsőn és ahogy beértem a konyhába nyomtam anyu arcára egy nagy cuppanós puszit.Ahogy bevágtam a reggelim anyu felé fordultam, fel vettem az (ál)komoly arcomat és beszélni kezdtem.
-Tudod anyu úgy terveztem, hogy a lányoknak ma mondom el a meglepetést.-kezdtem-Úgyhogy most fel is megyek és küldök nekik egy üzit.-ordítottam.
-Kincsem elhiszem, hogy be vagy zsongva de azért lehetnél halkabb.
-Bocsi anya.-suttogtam-SZERETLEK-formáltam a számmal.Anya csak legyintett és mosogatott tovább.
"Gyertek a régi elhagyatott sulihoz a kerítéshez 11.00-ra mert meglepetésem van számotokra!"
Mindenkinek elküldtem SMS-ben majd vártam.Már mind a három lány küldött egy VH-t, hogy megkapták az üzit és OK csak Abby nem.Már eltelt 5 perc, de még mindig semmi.
-Ez a lány.-mondtam magamnak röhögve.
Leültem a MacBookom elé felmentem Twitterre és pötyögni kezdtem.
"@Abby_Smith örülnék ha visszajeleznéd, hogy megkaptad az üzenetem.FONTOS!!!"
Néhány perc múlva már jött is a válasza.
"@Hope_Evans szerinted ha megtaláltam volna a telefonom most nem azt tenném?!?!Te okos..."
Felvontam a szemöldököm és megint írtam neki.
"@Abby_Smith az ágyadnál a párnád alatt van.Szívesen!!:D Ha megtaláltad felhívhatnál..:3"
2 perc múlva már csörgött is a Save You Tonight.
-Na ki ez az ultra okos, szép és szerény barát?Hát persze, hogy én.-kántáltam a telefonba a jól megszokott szövegünket.
-Imádlak te ultra okos, szép és szerény barátnőm.-mondta vissza Abby.Hát igen Ab-bel ez a tipikus telefonkezdő beszélgetésünk.Ha ezt lejátszottuk kezdődhetett az igazi csevej.
-Honnan tudtad, hogy ott van?-kérdezte röhögve.Először nem értettem aztán rájöttem , hogy a telefonjára gondol.
-Nekem is ugyanott volt mivel hajnali fél négyig SMS-eztünk és hát hova más hova tennéd te mint én?!
-Na de mi volt az a nagyon fontos dolog amiért a régi elhagyatott sulihoz kell menjünk?-ezek szerint az SMS-t már olvasta.
-Azt nem árulhatom el mert meglepi.-mondtam titokzatosan.-Fél óra múlva legyél itt és elindulunk együtt.
-Oké de...
Nincs semmi de-tettem le a telefont ezzel le is zárva a beszélgetést.
A lányok megvannak a következő dilemmám az, hogy mit veszek fel.Várjunk csak!DILEMMA? Nekem nem is szabadna ilyen szavakat ismerjek.Pamela rossz hatással van rám!
Na ha most Sidney itt lenne biztos lenne pár tuti tippje, hogy mit vegyek fel.Végül egy rózsaszín pánt nélküli masnis felsőnél,fekete farmernél,egy rózsaszín magassarkúnál és egy rózsaszín virágos táskánál döntöttem.Mondtam már, hogy imádom a rózsaszínt?! Kiegészítőnek egy fekete LOVE-os nyakláncot és egy rózsaszín körökből álló fülbevalót vettem fel.Sminknek csak egy kis szolid babarózsaszín szemhéjfestéket tettem fel, de a rúzs már egy kicsit erősebb lett.Barna hajamat kivasaltam és raktam bele egy masnis mondanom sem kell rózsaszín hajpántot.Belenéztem a tükörbe és a látvány ami fogadott jobb volt a várnál.Ez volt majdnem az első olyan alkalom amikor tetszettem magamnak.
(Hogy könnyebben el tudjátok képzelni itt van a sminkről és a ruháról kép)
Indulásra készen álltam.Mire lementem már Abby az ajtóban várt.Látszólag ideges volt valószínűleg sietett.
-Mehetünk-mondtam és már el is indultunk.
Egész idő alatt Ab egy árva szót sem szólt hozzám csak SMS-ezett.Valószínűleg a drágalátos barátjával.Mire megérkeztünk már mindenki ott volt.
-Szóval-kezdtem-azt akarom mondani...-húztam egy kicsit az időt-szóval...-úgy csináltam a kezemmel mint aki dobpergést csinál.
-Gyerünk már!-türelmetlenkedett Sid.
-Oké,oké.Nos az a helyzet, hogy kaptam egy levelet a 18. születésnapomra.
-Ennyi?-méltatlankodott Ab.
-Tudod ha engednéd , hogy befejezzem már rég tudnád.-néztem szúrós tekintettel rá.-A levelet csak ma bontottam fel.
-A lényeget!-mondta egyszerre Pam és Car.
-Nos...-néztem komolyan-...csomagoljatok mert 3nap múlva LONDONBA költözünk!!-ordítottam.
Abban a pillanatban ahogy ezt kimondtam Ab kezéből kiesett a telefonja, Sidney abba hagyta a körömreszelést és Pamela meg Car tátott szájjal bámultak rám.Miért van olyan érzésem, hogy nem fognak könnyen belemenni?!
Hát elhoztam az első fejezetet.Remélem így kezdésnek jó lesz. :3 Komikat várok mert ezzel nagyon sokat segítenétek. (: Szükségem van visszajelzésre, hogy jó-e amit írok.A 2. részt még nem tudom, hogy mikor hozom, de remélem ezzel meg vagytok elégedve.
Csók.:Nikiii1D_love
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése